Miután ma reggel a Roszatom vezérigazgatójával, Alekszej Lihacsovval, tárgyalt Budapesten Orbán Viktor kormányfő és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Paks II. projekt kapcsán, utóbbi egy rövid Facebook-videóban fontos információkat árult el az építkezés várható további lépéseiről.
„Az Európai Bizottságtól tegnap megkaptuk a zöld lámpát, az Európai Bizottság tehát jóváhagyta az új paksi blokkok építéséről szóló szerződések módosítását mind a kivitelezési, mind pedig a pénzügyi szerződés módosítását, ezáltal lehetővé válik a paksi beruházás jelentős felgyorsítása” – jelentette be csütörtökön reggel Szijjártó Péter.
A Paks II. projekt beruházási szerződésének módosítása csak kisebb technikai jellegű változtatásokat jelent, így nincsenek szerkezeti jellegű változások se a fővállalkozó, se a projekttársaság kapcsán – jelezte Szijjártó Péter az orosz TASZSZ hírügynökség szerint.
Támogatja a francia energiaügyi tárca a francia cégek részvételét a Paks II. projektben, amelyben az orosz Roszatom is részt vesz, hiszen a nukleáris energia nem esik oroszellenes uniós szankciók alá – gyakorlatilag ez derült ki egy friss francia lapértesülés és egy miniszteri interjú alapján.
Németország hivatalosan felszólította az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy a következő szankciós körbe vonja be az orosz nukleáris ágazatot is - közölte Robert Habeck gazdasági miniszter szombaton. Az EU-n belül két kerékkötő lehet: Franciaország és Magyarország. Azonban Berlin szerint mindkét tagállamot meg lehet győzni, és van javaslatuk az energiabiztonság fenntartására is.
"Alexander Novak miniszterelnök-helyettessel súlyos kérdések szerepelnek ma napirenden" – jelezte egy keddi Facebook-bejegyzésben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és képeket is posztolt arról, hogy immár Moszkvában tárgyal. Frissítés! Időközben befutott szerkesztőségünkbe a Roszatom közleménye is a mai egyeztetésekről.
A Roszatom azt követeli, hogy a finn Fennovoima idő előtt fizesse vissza a neki nyújtott hitelt, amelyet a Hanhikivi, már soha meg nem épülő atomerőmű építésére biztosítottak. A Paks II. atomerőmű kistestvéreként emlegetett létesítményt az orosz-ukrán háború miatt nem építik meg, de a beruházás végig hasonló problémáktól szenvedett, mint a magyarországi bővítés.
A szigorúan bebetonozott szerződéses keretek inkább lassítják a Paks II. projekt előrehaladását, miközben a magyar megrendelő és az orosz fővállalkozó számára biztosított tágabb mozgástér segíthetne azt gyorsítani, és megvan a felhatalmazásunk módosítási javaslatokat tenni, így „ha minden területen egy kis változást el tudunk érni, akkor ezek nem egyszerűen összeadódnak, hanem összeszorzódnak és exponenciálisan tudjuk egyszerűsíteni, gyorsítani a folyamatainkat” - jelezte a Paks II. Zrt. márciusi, elsősorban a munkavállalóknak és a szakmai partnereknek szóló, minap publikált társasági magazinjában Jákli Gergely.
Nem félünk attól, hogy a Paks II. projektben a francia Framatome cég súlyának növekedése az orosz fővállalkozó Roszatom kárára történne – hangsúlyozta a csütörtökön megjelent interjúban a Budapestre akkreditált orosz nagykövet a Ria Novosztyi hírügynökségnek. Ez összhangban van azzal a nyugtatással, amit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mondott a minap, miszerint a franciák szerepe csak az irányítástechnikai rendszerben nőne meg, nem pedig a projekt egészében a Roszatom kárára. Az orosz nagykövet arról is beszélt, hogy módosulhat az orosz-magyar gázvásárlási szerződés, amit ebben a cikkben írtunk meg.
„Elképesztően veszélyes” a Paks II. projekt megvalósítására a Roszatom hétvégi üzenete, amelyet a Portfolio-nak küldött a cég, mert azt üzeni, hogy az oroszok a fővállalkozói felelősséget át akarják pakolni a magyar megrendelőre, és „ez szerintem a projekt ellehetetlenülését vetíti előre” – jelentette ki Aszódi Attila, a Paks II. projektért korábban felelős államtitkár a 24.hu szerdai podcastjában. A Budapesti Műszaki Egyetem professzora szerint „kellemetlen helyzetbe hozta Magyarországot a Roszatom” azzal, hogy „ügyetlenkedett”, és nem értette meg az orosz és a magyar beruházási kultúra közötti különbségeket, így az erőmű tervezésének sok éves csúszása miatt az is kérdéses, hogy a felfutó magyarországi zsinóráram igényeket hogyan lehet kielégíteni. Szerinte komoly üzenet értéke volt annak, hogy Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, nyilatkozott a kormány aggodalmairól, és a projekt kormányzati végiggondolását helyesnek tartja. Ezek kapcsán kijelentette: „el tudom azt képzelni, hogy a kormány végül úgy dönt, hogy lezárja ezt a projektet, megszakítja ezt a szerződést a Roszatommal és az előkészített telephelyre egy másik szállítóval kezd tárgyalni”.
A Roszatommal folytatott konzultációk során a magyar kormány illetékesei nem vetették fel az együttműködés esetleges megszüntetésének kérdését, "ez a kérdés nem került szóba" – hangsúlyozta a Roszatom-Közép-Európa képviselője az orosz TASZSZ hírügynökségnek hétfőn, és megismételte ugyanazt az állásfoglalást, amelyet a Portfolio szombaton már közölt. Ez azután történt, hogy a Financial Times cikke és a saját háttérinformációink alapján pénteken átfogó cikkben vázoltuk a Roszatom, mint orosz fővállalkozó kilátásait a Paks II. projektben.
Az orosz atomiparra az Európai Unió még nem, de az Egyesült Államok már vetett ki szankciókat, amelyek közvetve hatással lehetnek Paks II-re is. A magyar kormány bevallottan is új utakat keres, miután a német Siemens Energy részvétele továbbra is kétséges más korlátozások miatt. Az újratervezés folyamatos az atomerőmű bővítésénél, miközben már új szankciós köröket terveznek Washingtonban és Brüsszelben. Magyarországot egy 3850 milliárd forintos kötelezettség is Pakshoz láncolja, de a Portfolio-nak a Roszatom azt jelezte: kitartanak a beruházás mellett.
Miután a Financial Times cikke és a Portfolio háttérinformációi alapján egy átfogó anyagban foglaltuk össze pénteken az orosz Roszatom kilátásait a Paks II. projekben, egy rövid állásfoglalást juttatott el szerkesztőségünkbe szombaton délután a Roszatom magyarországi kommunikációs vezetője.
Miután elkezdett puhatolózni a magyar kormány, hogy az oroszok helyett hogyan tudna az amerikaiaktól nukleáris fűtőanyagot szerezni, a Financial Times csütörtök este arról írt, hogy a kormány azon dolgozik: hogyan tud nagyobb szerepet adni a franciáknak a Paks II. projektben, ami akár odáig is elvezethet, hogy az orosz Roszatomot lecseréli (!) az egész konstrukcióban. A lap megszólaltatta Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját is, aki elismerte, hogy elindult a projekt újragondolása, és vannak aggodalmai a kormánynak, ami egyrészt a háború elhúzódása miatt az oroszok részvételi lehetőségeire vonatkozik, másrészt arra, hogy ha teljesen elengednék Paks II.-t, akkor az újratervezés sok évvel visszavetné a projektet, így bajba kerülne a kormány 2030-ra az áramellátás terén. A múlt heti Emmanuel Macron-Orbán Viktor vacsora után egy francia tisztviselő név nélkül azt mondta a lapnak, hogy akár a Paks II.-ben, akár egy másik atomerőmű projektben (!) kaphatnak nagyobb szerepet a franciák, de még zajlanak az egyeztetések, nincs eldöntve a dolog. Frissítés! Szombaton külön állásfoglalást juttatott el szerkesztőségünkbe a Roszatom, amelyet ebben a cikkünkben írtunk meg.
Az OECD főtitkárával folytatott ma délelőtti párizsi tárgyalás után Flamanville-be repül Szijjártó Péter, ahol „a nukleáris ipar egyik világvezető vállalatával, a Framatome-mal tárgyalunk a PAKS2 beruházásban való francia részvétel növeléséről” – jelezte Facebook-oldalán a külgazdasági és külügyminiszter.
"A német kormány két zöld minisztere mindenfajta jogi vagy racionalitásbeli alap nélkül gátolja, hogy német vállalat szállítsa az irányítástechnikát az új paksi blokkokhoz" – fakadt ki az elmúlt hetek alapján harmadszorra is a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatójával közösen tartott mai budapesti sajtótájékoztatón Szijjártó Péter. A magyar külgazdasági és külügyminiszter egyúttal belengette, hogy ha a német kormány nem hagyja jóvá a Siemens Energy számára az irányítástechnika leszállítását a Paks II. projekthez, akkor a magyar kormány az oroszoktól rendelné meg ezt a technológiát is. A tárcavezető jelezte, hogy a mai napon is zajló brüsszeli tárgyalásokon is mindenképpen ellenzi a magyar kormány azt, hogy a tizedik uniós szankciós csomagba bekerüljön az orosz nukleáris energiára, illetve a vezető képviselőire vonatkozó szankció.
Kivették a tizedik uniós oroszellenes szankciós csomagból az orosz nukleáris energia ágazatra, illetve a vezető képviselőire tervezett szankciókat, de közben kiderült, hogy a német exportengedélyezési hatóság nemcsak a Paks II. projekt kapcsán blokkolja egyelőre a Siemens Energy felé az engedély megadását, hanem a török atomerőmű felé is, amibe ugyanolyan orosz blokkok kerülnének. Közben maga a német cég szóvivője ismerte el, hogy az ilyen ügyekben a politikának elsőbbsége van és a szankciós kereteket be kell tartani. Az is kiderült, hogy a Paks II. kapcsán kötött kivitelezési és finanszírozási szerződés módosítása is terítéken van, igaz állítólag csak technikai módosításokról van szó.
„Egész egyszerűen felháborító és elfogadhatatlan” az, hogy a német kormány két zöld minisztere „ki tudja milyen politikai, vagy ideológiai okból blokkolja” a Paks II. vezérlőrendszereihez egy exportengedély kiadását a német Siemens Energy részére – fakadt ki a mai budapesti sajtótájékoztatón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A német kormányzati magatartás a jelek szerint egyelőre blokkolja, hogy a Roszatom a német-francia konzorciummal leszerződve teljesíteni tudja a vezérlőrendszer megépítését. A miniszter kijelentése néhány órával azután érkezett, hogy Orbán Viktor kormányfő a közrádióban leszögezte: semmilyen nukleáris szankcióhoz nem járul hozzá a magyar kormány az Oroszországgal kapcsolatos fellépés során, ami akadályozná például a Paks II. megvalósulását.
Egy nappal azután, hogy a magyar kormány bejelentette Paks II. újabb 2 éves csúszását 2032-re, az ukrán miniszterelnök azt mondta Kijevben: arra számít, hogy a tizedik uniós szankciós csomagba az orosz Roszatom is bekerül a háborús lépések megtorlásaként.
A Paksi Atomerőmű (Paks I.), illetve a tervezett második komplexum (Paks II.) telephelyét szeizmológiai okok, aktív törésvonal kockázata, miatt alkalmatlannak kell tekinteni nukleáris erőmű létesítésére mind a magyar szabályozás, mind a nemzetközi ajánlások, mind az orosz előírások szerint – állapította meg az a jelentés, amelyet az osztrák környezetvédelmi hivatal adott ki hétfőn.
De van kompromisszumos megoldás.
Terjeszkedne az Egyesült Államok?
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
A magyar piacon a Gránit Bank tőzsdére lépése szolgáltatja a legnagyobb izgalmakat.
Eseménydús napok után fontos kérdésre kerestük a választ.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
